A sajt az ókortól kezdve világszerte ismert és kedvelt, egészséges tejtermék.
Savanyított és felfőzött tejből, préseléssel vagy anélkül készül. Baktériumtenyészettel beoltják, gyakran fűszerezik és érlelik.
Az alvasztásnál a tejet oltóenzim segítségével sajtra és savóra bontják, persze a helyi hagyományoktól függően sok helyen nem tesznek bele semmilyen oltóenzimet. Sőt, van, ahol a tejet sem készítik elő, hanem fejés után azon melegében feldolgozzák.
Sok sajt készítésénél még ma is kézzel merik ki az alvadékot, főleg a hagyományos formáknál szokás ez, mint a Brie, vagy a kecskesajt esetében. Máshol gépek végzik ezt a munkát.
Az alvadékot egy bottal vagy sajthárfával meg lehet keverni. A sajt keménységét nagyban befolyásolja az alvadék szemcsemérete. Minél apróbb a töret, annál keményebb a sajt. Ezt elősegítheti az utólagos melegítés is, amelynek segítségével az alvadékszemcsék még jobban összetöpörödnek.
A folyamat végén a töretet kendővel kiemelik a savóból, és formába teszik.
A Gouda készítésekor az alvadék-savó keveréket előpréselik, majd felvágják sajt alakúra. A Cheddarnál viszont a töretet hagyják leülepedni és összeérni (savanyodni), így lepényszerű alakzatok képződnek, melyeket egymásra rétegezve tesznek el, így súlyuknál fogva préselődnek eggyé. Közben sózzák, mint a legtöbb sajtot.
A só az egyik legfontosabb fűszer a sajtkészítésnél. Vannak olyan sajtok, amelyeket sóval kevert faszénbe forgatnak. Másokat az annatto-val (az akiote nevű fa gyümölcséből kivont piros színű élelmiszeradalék) ízesítenek, színesítenek. Felhasználják többek között Cheddar-sajtok, Leicester-sajtok, Brie-sajtokhoz.
Leginkább a hegyi sajtokat szokás fűszerezni. A fűszerek nem csak ízesítésnek, díszítésnek is szépek.