A 2008-ban nyitott, a Kálvin tértől egy ugrásra, a Képíró és a Királyi Pál utca sarkán találjuk a bisztró jellegű éttermet. A belső tér nem túl nagy, mi a galérián kaptunk helyet. Régi thonet székeken illetve díszpárnákkal tarkított bőrkanapén fogyasztottuk vacsoránkat. Az enteriőr jó hangulatú, kellemes, kissé eklektikus, egyetlen rossz pont a galéria rossz minőségű laminált padlója. Ez a hely megérdemelt volna egy szép padlóburkolatot. A falon érdekes tükörmozaik vonzza a szemet.
Ételkínálata a magyar és francia konyha fúziójának gyümölcse, az étlapon francia ételkülönlegességekből és a magyar konyhaművészet modern köntösbe öltöztetett remekeiből szemezhetünk. Hétköznap délidőben betérhetünk egy kedvező árfekvésű déli menüre is.
A borkínálat csábító, legalábbis a borkedvelő közönség számára, jómagam sajnos nem vagyok borrajongó. A megrendelt eperpálinkát viszont nagyra értékeltem.
Egy céges vacsora alkalmán volt szerencsém megkóstolni Kovács Norbert séf menüsorát.
A vacsorát üvegpohárban érkező gombakrémleves nyitotta. Ez volt a kínálat egyetlen fekete pontja. Első kóstolásra nem tudtam volna különbséget tenni egy tányér zacskós leves és a – tetején talán krémsajtos tejszínhabbal felszolgált – krémleves közt.
Ám a leves fogytával homokszemcséket véltem felfedezni, ami talán a gomba nem alapos mosása folytán fordulhatott elő, így bizonyítva „valódiságát”.
A tizenkét fős asztaltársaság szinte valamennyi tagja meghagyta a leves felét, így vélhetően nem az én ízlésem túl kényes.
A másodikként érkező – csupa nagybetűvel írandó – MARHAPOFA BOURGUIGNON GRATIN BURGONYÁVAL ÉS KONFITÁLT FOKHAGYMÁVAL viszont többszörösen kárpótolt a gyászos kezdetért.
A franciásan kis adag szinte olvadóan puha hús a finom, vörösboros mártással, és az ízletes gratin felülmúlhatatlanul finomra sikerült. Az i-re a pontot a puha, krémes fokhagymadarabok tették.
Csillagos ötöst érdemelt a fogás, hasonlóképpen a desszert. Csinos, kör alakúra szaggatott francia citromtorta érkezett, spirál alakú roppanós tésztával (talán piskótatésztából készült?), szakácsfáklyával karamellizált cukros tojásfehérjehabbal a tetején.
Omlós-ropogós kekszalapon lágy, puha, mennyei – úgy hiszem, sabayon alapú – citromkrém.
A pincér(ek) ügyesen, gyorsan szolgálták fel a fogásokat, az angoltudásuk is rendben volt. Az üzletvezető a vacsora végén nem csak udvariasságból kérdezte meg, hogy ízlett-e a vacsora, valóban kíváncsi volt a véleményünkre, ám nem volt elég bátorságom a leves lepontozásának okát elárulni.
Osztályzatom: 4.5/5
Borssó Bistro, Budapest
1053 Budapest, Királyi Pál u. 14.
Tel.: +36-1-7890975